Gondolatébresztő a főzőversenyre jelentkezőknek

Június elején már feltűnnek a piacok standjain a pirosan mosolygó meggyhalmok és köszönhetően a sok fajtának, egészen nyárig bérelt helyük van az elárusító helyeken. Vidámság ránézni erre a gyümölcsre, hiszen kellemes savanykás íze enyhülést hoz a kánikulában, emellett pedig a konyhában számtalan módon hasznosítható. Meggyet enni tehát jó, adózzunk minél gyakrabban ennek az élvezetnek.

A meggy ősidők óta létezik, Észak-Indiától a Balkánig terjedt az őshazája, de hamar elterjedt Európában és Ázsiában is. Kedvelték az ókori görögök, rómaiak és perzsák, de a honfoglaló magyarok is fogyasztották, ugyanis a meggy az egyetlen finnugor eredetű gyümölcsnevünk – a többi gyümölcs elnevezése bolgár, török és szláv jövevényszó. Egészen a 17. századig a vadmeggy volt ismert, majd megjelent a hazai kertekben a spanyolmeggy és a cigánymeggy is. Az Alföld gyümölcstermelésének fellendülése idején vált népszerűvé a Pándy meggy, ami azonnal konfliktust robbantott ki, ugyanis a bizonytalan eredetű fajta szülőhelyeként több város is versenybe szállt. A legelterjedtebb verzió szerint a neves fajtát egy Pándy nevű huszárkapitány magról állította elő debreceni kertjében. Ezt a nézetet azonban nem mindenki osztja, ezért Pánd, Kecskemét, Kiskunhalas, Nagykőrös, Szentes verseng a megtisztelő címért azóta is. 

A meggyet nemcsak élvezeti értéke miatt érdemes fogyasztani, hanem azért is, mert az egészségünknek is jót teszünk vele, hiszen 100 g meggy mindössze 51 kalóriát tartalmaz. Emellett persze bőséggel megtalálható benn a különböző vitaminok és ásványi anyagok is, különösen C-és A-vitamin, a vas, a kalcium, a káliumot és magnézium is. Ennek köszönhetően serkenti az idegek működését, javítja az emésztést, serkenti a veseműködést és segíti a vitaminok felszívódását. Legtöbben azonban antioxidáns hatásáért fogyasztják, hiszen ezzel lassítja a sejtek öregedését és rákmegelőző hatása van.

Nemcsak nyersen lehet fogyasztani a konyhában is ideális alapanyag. Készíthetünk belőle levest, dzsemet, csatnit, ivólevet, szörpöt, szószokat, süthetjük hússal, pikánsabbá tehetjük vele a salátákat, és persze kimeríthetetlen forrása a desszerteknek. Kellemesen savanykás íze önmagában is élvezetes, de remekül harmonizál vörösborral, kókusszal, mákkal, csokoládéval, túróval és vaníliával, az ínyencek pedig fűszerezhetik borssal vagy chilivel. A fentiek fényében várjuk a fantasztikus meggyes ételeket főzőversenyünkre.